A Cselcsal két sikere

SZÁZHARMINC ÉVE,1879 JÚLIUS 19-ÉN SZÜLETETT MÓRA FERENC

HORTY ÉS MÓRA

Arról nincs adat, hogy amikor Horthy Miklós
ellentengernagy, fővezér, hadügyminiszter, 1919
nyarán Szegeden volt, találkozott-e Móra
Ferenccel. Föltételezem, hogy igen, de ez
egyikükben sem hagyott semmiféle nyomot.
Móra 1922. március 12-én a Petőfi
Társaságban Cselcsal címmel fölolvasta ifjúkori
verses meséjének, Az aranyszőrű báránynak
fölfrissített változatát. Ezt még 1900-ban
menyasszonya, Walleshausen Ilona
unokatestvérének, a későbbi festőművész és
díszletfestő Cselényi-Walleshausen Zsigmondnak
(1888—?) vizsgai szavalatnak írta. Már Szegeden
jelent meg, 1902 karácsonyára, 1903. évi jelzéssel,
A betlehemi csillag című verses elbeszélésével
egy kötetben, szép szecessziós betűkkel. A
Somogyi-könyvtár hasonmásban adta ki 1979
karácsonyára, most pedig a Bába Kiadó
jelentette meg újból.

A Petőfi Társaság ünnepi matinéján egyébként
a jeles színésznőt, Jászai Marit ünnepelték.
Bizonyára ezért, s nem Móra kedvéért volt jelen
Horthy Miklós kormányzó is. Móra másnap így számolt
be feleségének az eseményről:
„Azt mondják, példátlan sikerem volt, s hogy az
akadémia díszterme évtizedek óta nem látott
ilyent. A közönség végignevette a felolvasást,
helyenként meg kellett állnom, míg kinevetik
magukat, legtöbbet a kormányzó és a főhercegék
nevettek, s úgy tapsoltak, hogy a helyemről még
egyszer vissza kellett mennem a pódiumra.”
Pekár Gyula, a másik konzervatív irodalmi társaság,
a Kisfaludy Társaság főtitkára, délben a banketten
azzal gratulált Mórának, hogy úgy vegye:
sikeres itteni szereplése egyúttal a Kisfaludy
Társaságbeli székfoglalója is volt. Ez az ígérete
azonban csaknem egy évtized múltán vált valóra:
Mórát csak 1931-ben választották be a Kisfaludy
Társaságba. A Petőfi Társaságnak már 1915 óta
tagja volt.
Levelében még azzal is eldicsekedett feleségének,
hogy este a Nemzeti Színházban a színházi
tanács páholyában a kormányzóékkal szemben
ült, és Szász Károly „kegyelmes úr”, kultuszminisztériumi
államtitkár segítette rá a kabátot…
A Somogyi-könyvtár őrizte Az aranyszőrű
bárány fölolvasott kéziratának azt a példányát,
amely megjárta a kormányzói hivatalt. Horthy
szárnysegédje ugyanis a Petőfi Társaság útján
elkérte Mórától, hogy családja körében fölolvashassa.
Ezt igazolták a kéziraton a Petőfi Társaság
titkárának, a hajdani szegedi újságírónak, Szávay
Gyulának sorai:
„Kedves Ferim! Cseli-Csali mesédet, remekművedet,
a kormányzó főméltóságú levegőjéből íme
hozzád szépen visszaterelem. Bp., 1922. ápr. 19.
Testvéri öleléssel: Szávay Gyula titkár.” (A kéziratnak
idő közben nyoma veszett.)
Ennek a kis közjátéknak bő év múlva nagy szerep
jutott Móra életében. Amikor Konstrukció
bombával és ököllel című vezércikkéért (Szeged,
1923. febr. 22.) a szegedi ügyészség pörbe akarta
fogni. Egzisztenciális fenyegetés volt ez számára,
hiszen ha megbüntetik, ott kell hagynia a
Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum nemrég,
Tömörkény halála után, 1917-ben elnyert igazgatói
székét. Móra nem volt rest, hogy pertörlést, kormányzói
kegyelmet kérő 1923. augusztus 30-i
beadványában arra kérje Nagy Emil igazságügyi
minisztert: „méltóztassék ügyem iratainak a szegedi
királyi ügyészségtől való bekérése után, a per
beszüntetésére vonatkozó jelen kérvényemet a
Kormányzó Úr Ő Főméltósága elé terjeszteni.”
Számítása bevált. Október 21-én a miniszter
elrendelte a pertörlést. Cselcsal.

Péter László

Megjelent: a SZEGED című folyóirat júniusi számában.