A magyar dráma napján

Az ember tragédiája, Madách Imre nagyszabású drámai költeménye a magyar kultúra egyik legnagyobb értéke. Ősbemutatója, mely néhány héttel a szegedi Városi Színház átadása előtt, 1883. szeptember 21-én zajlott Budapesten, a Nemzeti Színházban, mérföldkő a magyar színházművészet történetében. A Magyar Írók Szövetsége – éppen lekésve a premier centenáriumáról – 1984-ben javasolta ünnepnappá, A magyar dráma napjává tenni a szeptember 21-i dátumot.
A Szegedi Nemzeti Színház évek óta kapcsolódik a jeles ünnephez: hol klasszikus magyar drámai mű előadásával, hol kortárs magyar színdarab ősbemutatójával. Idén Zalán Tibor József Attila-díjas író, költő, drámaíró műve, a Szása i Szása premierjét tartja a színház éppen az ünnepnapon. Alcíme szerint „tragikomikus fantáziálás egy elsüllyedt világról”: 1991-ben játszódik, azokban a napokban, amikor a négy és fél évtizeden át „ideiglenesen hazánkban állomásozó” szovjet hadsereg utolsó katonái elhagyták Magyarországot. Az ország számára politikai szempontból meghatározó jelentőségű esemény az egyes emberek szintjén nagyon sokféle helyzetet teremtett; ezek összetettségét, egyszerre tragikus és komikus voltát, a végeken zajló rendszerváltozás szürrealitását állítja elénk Zalán Tibor műve, mely Merő Béla rendezésében, vezető színészeink előadásában kerül színre a Szent-Györgyi Albert Agórában.
Akik negyed százada már felnőtt fejjel élték meg az eseményeket, egyszerre nevetve és elgondolkozva ismerhetnek rá a tipikus figurákra és szituációkra, a nézők fiatalabb rétege pedig megérezhet valamit, ami személyesebbé, átélhetőbbé teszi a történelemkönyvek tananyagát és az idősebbek – minden bizonnyal nagyon eltérő – beszámolóit.
Többek között ez a színházművészet célja: elgondolkoztat és szórakoztat, az élmény erejével segít mélyebben megismerni és megérteni önmagunkat és a világot, melyben élünk. Van okunk ünnepelni A magyar dráma napján.
Gyüdi Sándor