A Móra Ferenc Múzeum „Pipás Pista, az átokházi hóhér” címmel kamara kiállítással kapcsolódik a Szegedi Nemzeti Színház Pozsgai Zsolt által írt ősbemutatójához.
A kiállítás megnyitójára 2013. február 22-én 16 órakor kerül sor a múzeumban. Köszöntőt mond Fogas Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója és Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója. A tárlatot Bárkányi Ildikó, a kiállítás rendezője mutatja be. Közreműködik a színházi darab zenei rendezője, Fábri Géza tamburás.
16.30-tól Veszelka Attilával, Pipás Pista történetének krónikásával, a „Pipás Pista, az átokházi tanyavilág hóhéra” című könyv szerzőjével beszélget a tárlat rendezője.
A megnyitón részt vesz a darab főszereplője, Szabó Gabi is.
A Móra Ferenc Múzeum „Pipás Pista, az átokházi hóhér” című kamara kiállításáról
A nagy gazdasági világválság utolsó éveiben hátborzongató bűnügy részletei kerültek napvilágra. A szegedi határ Átokházának nevezett részében, ahol a szegénység és iskolázatlanság jellemezte nagyobbrészt a tanyavilág népét, a szóbeszéd szerint egy férfiruhába öltözött asszony sorban meggyilkolta azokat a férfiakat, akik pokollá tették családjuk életét. Az első bűntényre 1932-ben derült fény, majd az ennek nyomán megindult nyomozás még egy gyilkosságot bizonyított rá a rejtélyes elkövetőre, Rieger Pálnéra, álnevén Pipás Pistára.
A bírósági tárgyalásokra 1933-ban került sor, amelyek részleteiről a korabeli sajtó részletesen tudósított. A peranyagból és a sajtóhírekből különös és felkavaró sorsok bontakoztak ki, amelyeket a tanyavilágban szájról-szájra terjedő történetek még jobban kiszíneztek.
Pipás Pista alakja máig ismert az egykori átokházi és a vele határos dél-alföldi tanyavilágban. Különc személyisége több írót, újságírót, filmrendezőt indított a általa elkövetett bűnügyek tanulságainak feltárására. Veszelka Attila és Bubryák István könyvet szentelt a témának, míg Pozsgay Zsolt drámaírót „tanyawestern” írására ihlette az „átokházi hóhér” története.
A Móra Ferenc Múzeum a Szegedi Nemzeti Színház bemutatójához kapcsolódó tárlatán részben a korabeli tanyavilágot idézi fel archív fotók és korabeli tárgyak bemutatásával, részben – Veszelka Attila kutatásai nyomán – a bűneset hiteles dokumentumait mutatja be a közönségnek. A legenda utóéletéből az elmúlt évtizedekben megjelent könyvekkel, sajtótermékekkel ismerkedhetnek meg a látogatók. A szegedi közönség először láthatja a tárlat keretében Szűcs Lóránt kosztümös kisfilmjét, valamint a legenda szerint Pipás Pista által viselt csizmát.
A Móra Ferenc Múzeum és a Szegedi Nemzeti Színház szeretettel várja a megnyitóra és a kiállításra.