Százezredik jegyvásárlóját köszöntötte a szegedi teátrum

A Szegedi Nemzeti Színház tegnap adta el az idei 100 ezredik belépőjét – a szerencsés jegyvásárlót, Héjja Zsoltné Évát a teátrum főigazgatója köszöntötte a jegyirodában.

Százezredik jegyvásárlóját köszöntötte a szegedi teátrum
Szeged – A Szegedi Nemzeti Színház tegnap adta el az idei 100 ezredik belépőjét – a szerencsés jegyvásárlót, Héjja Zsoltné Évát a teátrum főigazgatója köszöntötte a jegyirodában.
Hozzászólok! Hozzászólok!
Munkatársunktól – Délmagyarország napilap – 2012.12.11. 09:17
Cikk megosztása
Nyomtatom    E-mailt írok a szerkesztőnek Később elolvasom    
Gyüdi Sándor főigazgató mikulásvirággal, a Szegedi Nemzeti Színház 125 éves jubileumára kiadott reprezentatív albummal, két másik kötettel és egy szabadon választott előadásra az igazgatói páholyba szóló utalvánnyal köszöntötte tegnap a teátrum jegyirodájában az idei százezredik belépőt megvásárló szerencsés nézőt, a szegedi Héjja Zsoltné Évát.

– Épp A kölyök című előadásra vásároltam jegyet, mert annak idején, amikor a családom látta, én nem tudtam elmenni velük. Nagyon meglepődtem, hogy épp én lettem a százezredik belépőt vásárló néző. Az első pillanatban az is megfordult a fejemben: lehet, hogy ez is csak egy kandi kamerás beugratás, mert egyszer már máshol volt részem ilyen tréfában. Örültem annak is, hogy találkozhattam Gyüdi Sanyival, mert annak idején a Canticum Kamarakórusban hat éven át énekeltünk együtt.
Az is megfordult a fejemben: azt sem mossák majd le rólunk, hogy ez nem volt megbeszélve, de mit tegyünk, ilyen a véletlen. A színpaddal egyébként szoros a kapcsolatom; a nyolcvanas évek végétől tíz éven át nyaranta a szabadtéri operakórusában énekeltem. Az Aphrodité menyasszonyiruha-szalon tulajdonosaként korábban Papp Janó jelmeztervezővel is sokszor dolgoztunk együtt. A nyáron egy reklámfilmhez is adtunk kölcsön ruhát – fogalmaz Héjja Zsoltné Éva, akinek az opera a legkedvesebb műfaja.

– Azt szeretem, ha a színház elvarázsol. Fontos számomra, hogy a díszlet a jelmezekkel és a világítással megteremtsen a színpadon egy világot – ezért a látványos, szép előadásokat kedvelem legjobban. Bár akadnak kivételek is: tetszett A makrancos hölgy, pedig alig volt díszlete. A klasszikus darabok erőltetett modernizálásai nekem nem jönnek be. Szeretem a balettet is, nemrégiben láttuk a Carmina Buranát, ami csodálatos produkció, óriási munka van benne. Időnként Budapestre is szoktunk színházba járni, vasárnap a Mary Poppinst nézzük meg a Madáchban. Szegeden örömmel látnék például Webber-musicaleket is, de tudom, hogy ezeket a darabokat óriási költséggel lehet csak színpadra állítani, ráadásul iszonyatosan nagy a jogdíjuk. Azért is nézünk meg néha egy-egy pesti előadást, mert tapasztalatból mondhatom: a Broadway produkciói sem jobbak. Szegeden első számú kedvencem Fekete Gizi, az operisták közül Szonda Éva és Vajda Júlia. Nagyon szeretem Szilágyi Annamáriát is. Minden évadban bérletet váltunk, legutóbb az Egerek és embereket láttuk így a kisszínházban, amely remek előadás. A decemberi vendégprodukciók közül a L’art pour L’art Társulat előadására vettünk jegyet, mert a két nagyfiunkkal együtt mi is szeretjük az abszurd humort. Jónak tartom, hogy az ünnepi időszakban ennyire változatos a színház kínálata – hangsúlyozza Éva, aki azt is hozzáteszi: – Nemcsak a napomat, az egész hetemet bearanyozta a véletlen szerencse, és nagyon jólesett a színháztól ez a gesztus.

Délmagyarország
2012.12.11.