Nem a társulaton spórolnak, hanem…

 … a produkciókon

Bár az előző évihez képest 70 millió forinttal csökkent idén a Szegedi Nemzeti Színház állami támogatása, és ezt az önkormányzat sem tudta pótolni, a teátrum vezetése nem tervez létszámleépítést, inkább a produkciókon takarékoskodik.
Nem a társulaton spórolnak, hanem a produkciókon
Szeged – Bár az előző évihez képest 70 millió forinttal csökkent idén a Szegedi Nemzeti Színház állami támogatása, és ezt az önkormányzat sem tudta pótolni, a teátrum vezetése nem tervez létszámleépítést, inkább a produkciókon takarékoskodik.
Hozzászólok! Hozzászólok!
Hollósi Zsolt – 2012.03.10. 11:00
Cikk megosztása
Nyomtatom E-mailt írok a szerkesztőnek Később elolvasom
– A városi költségvetés a Szegedi Nemzeti Színház számára is tartalmaz negatívumot: ahogy minden intézmény, mi is kevesebből gazdálkodhatunk 2012- ben, mint 2011-ben. A tavalyi költségvetésünkben olyan több mint százmillió forintos, felújításhoz kapcsolódó tétel is szerepelt, amely végül nem valósult meg. Idén ez a tétel eleve nincs benne a költségvetésünkben – ez a csökkenés egyik tényezője; a másik: idén körülbelül 70 millió forinttal kevesebb az állami támogatásunk, és az önkormányzat ezt nem tudta kompenzálni azzal, hogy ugyanennyivel többet ad. A mostani helyzetben már azt is értékelnünk kell, hogy legalább nem csökkent a városi támogatás, mint más intézmények esetében – mondja Gyüdi Sándor.

A 2012-ben 1 milliárd 218 millió forintból gazdálkodó Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója úgy véli, a tavalyinál 70 millióval kisebb idei költségvetésre nem lehet a szokásos módon reagálni; sokkal alaposabban meg kell vizsgálniuk, hogy milyen takarékossági intézkedésekkel tudják megoldani a problémát.

– Nem elsősorban a társulaton akarjuk ezt az összeget megspórolni, hanem bemutatókon. De úgy, hogy közben a közönségünk se járjon rosszabbul. Alaposan megvizsgáljuk, hogyan lehet olyan programot, játékrendet, bérletezést kialakítani a 2012–2013-as szezonra, amivel az anyagi nehézségeinken úrrá lehetünk. Minden korábbinál átgondoltabb évadtervet készítünk, pontosan megtervezzük a produkciók szereposztását, és csak azt követően kötünk szerződést a következő szezonra a társulat tagjaival. Az anyagi nehézségek kényszeréből fakad, hogy most a megszokottnál körülbelül egy hónappal később tudjuk csak lezárni a szerződtetési időszakot – fogalmaz a direktor, aki nem tud arról, hogy a vezető művészek közül bárki is elszerződne Szegedről. Azt is hangsúlyozza: a költségvetés csökkenése nem járt együtt a fenntartó részéről kötelezően előírt létszámcsökkentéssel, amire az elmúlt évtizedben volt már példa. Ezért nem kisebb létszámú társulattal akarják biztosítani a színház anyagi egyensúlyát; szeretnék inkább tovább növelni a teátrum bevételeit. Bár azt is tudják, szinte lehetetlen annyival több bevételt produkálni, mint amennyivel az állami támogatásuk csökkent.

Plzenben több a néző, mint a polgár
Az Armel-operafesztivál budapesti sajtótájékoztatóján sokan felfigyeltek arra, amikor a 160 ezer lakosú Plzen színházának igazgatója azzal dicsekedett: 200 ezer nézőjük volt 2011-ben, több, mint amennyien a városban élnek. A 170 ezer lakosú Szeged teátruma tavaly 107 és fél ezer fizetőnézőre növelte látogatottságát. – Kapásból irigykedtem, amikor a plzeni adatot hallottam, de mindig, mindenhol érdemes alaposabban megvizsgálni, hogy a nézőszám miből, hogyan tevődik össze – reagál a cseh példára Gyüdi Sándor. – Magyarországon is különböző beszámítási módszerek, kultúrafogyasztási szokások akadnak. Például a nyíregyházi színház kiváló adatai mögött ott van az is, hogy az önkormányzat valamennyi diáknak bérletet biztosít. A plzeni viszonyokat ilyen mélyen nem ismerem.

Májusban indul a nagyszínházi beruházás.
Az Európai Unió támogatásával hamarosan indulhat az a félmilliárd forintos beruházás, amelynek keretében kicserélik a nagyszínház teljes fűtési-légtechnikai rendszerét, valamint korszerűsítik elektromos rendszerét. Az EU-támogatás megérkezésének feltétele, hogy a teljes beruházás a végelszámolással együtt idén október végéig befejeződjön. Az ajánlattételi határidő lezárult, több nagy cég is pályázott kivitelezőként, a fenntartó már vizsgálja az ajánlatokat, hamarosan döntés is várható. A munkálatok fokozatosan már május 1-jétől megkezdődnek, mert a külső nyílászárók cseréjéhez fel kell állványozni a nagyszínház épületét – ez az előadások megtartását nem befolyásolja. A kivitelezőnek augusztus 31-éig át kell adnia az épületet a társulatnak, amely rögtön megkezdi az október 6-án induló Armel-operafesztivál szegedi nyitóprodukciójának, az Andrea Chénier című Giordano-operának a próbáit.

Délmagyarország
2012.03.10.
Hollósi Zsolt