November 25-én súlyos betegség következtében, 51 éves korában elhunyt Albert Tamás, a Magyar Állami Operaház magánénekese, aki a kilencvenes években rendszeres vendégként több opera tenor főszerepét énekelte a Szegedi Nemzeti Színházban.
Albert Tamás művészetének legfontosabb értéke a szinte korlátlan magasságokkal rendelkező, karcsú, olaszosan csengő hang volt. Először 1991-ben Gounod operájában Faustként lépett a szegedi deszkákra, majd a Bohéméletben Rodolphe, a Rigolettóban a Mantuai herceg szerepét énekelte. Legjelentősebb sikerét egy bel canto operában, Donizetti Marin Faliero c. darabjának Fernando szerepében aratta a Pál Tamás által dirigált koncertszerű előadásban, melynek az olasz Agora cég által 1999-ben kiadott cd-felvétele megbecsült ritkaságnak számít a lemezpiacon. Koncertek szólistájaként számos szegedi produkció résztvevője volt: Rossini Ünnepi miséjét Gyüdi Sándor vezényletével több spanyol nagyvárosban is énekelte, utolsó szegedi hangversenye Rossini Stabat Materének 2007-es előadása volt. Németországban 2000 és 2003 között operagála-műsorokkal mintegy hatvan alkalommal aratott sikereket a Szegedi Szimfonikus Zenekarral és Gyüdi Sándorral. Debrecenben a Manon Lescaut, Miskolcon a Bánk bán és a Tosca főszerepét énekelte. 2003-ban Simándy József-emlékplakettet kapott.
Albert Tamást az Operaház társulata mellett a szegedi közönség is gyászolja.
Temetése december 10-én (csütörtökön) 14.15 perckor lesz a Rákospalotai temetőben.