Rólunk írták

Nem kevesebb mint nyolc Faust-operát sorol föl Várnai Péter 1975-ben kiadott Operalexikona, s azóta már született egy kilencedik változat is (Schnittke, 1995). Alighanem ez a műfaj történetének egyik leggyakrabban megzenésített témája. Még tekintélyesebbnek tűnik a szám, ha elfogadjuk az alaptételt, miszerint a Faust-sztori filozófiai kérdésekről szól, s a gondolatiságot köztudottan nemigen lehet megzenésíteni, lásd Lear…

Kötelességtudat – e birodalomépítő erényt méltatja és fricskázza Gilbert és Sullivan 130 éves vígoperája. Ám e nemes érzületnek csak a darabban jut szerep, a szegedi fogantatású produkció margitszigeti nézője ugyanis teljesen átadhatta magát a léha és felhőtlen mulatságnak. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Apró, de annál lelkesebb felülfogalmazással élve: az elmúlt pár esztendő során meglódult William Schwenck…

José Cura Szegeden Hever a padlón a Szegedi Nemzeti Színház színpadának deszkáin, melyek ezen esetben nem a világot, hanem Scarpia szobájának padlóját jelentik a Palazzo Farnese legfelső emeletén. Ide racionalizálta Giacosa és Illica a Tosca-szövegkönyv második felvonásában Scarpia vacsoráját, a vallatási jelenetet és a gyilkosságot. Hogy kerül az opera második felvonása a Farnese-palotába, avagy a…

... a zene szelleméből Antonio, a kertész locsolótömlővel és Cherubino ugrását lábnyom alakú lék formájában megörökítő diny-nyével lép színre a szegedi Figaro házassága második fináléjában. A tömlőt később, Marcellina, Bartolo és Basilio érkezését követően hátulról keresztülvezetik Figaro lábai között. (Marcellina héjaként veti rá magát a locsolófejre, ezzel jelezve, hogy nagyon unja már az aggleányéletet.) A…