A mi Józsink/Erzsike

Előadja: Lázár Kati és Epres Attila

Szerző: Lengyel Nagy Anna
Dramaturg: Zöldi Gergely
Látvány: Cziegler Balázs
Rendező: Keresztes Tamás és Pelsőczy Réka
Művészeti vezető: Pelsőczy Réka
Plakát: Csáfordi László
Producer: Orlai Tibor

Mi is kell ahhoz, hogy egy, sokáig állati sorban tartott kisember a saját(!) csillogó Mercedesét vezethesse? Hogy - egy adott pillanatban - ő parancsolhasson a rettegett Vezérnek? Hogy megforduljon a világ? Hogy mi kell hozzá? Kelet-Európa újkori történelmének összes fintora. Privát történelem - szigorúan alulnézeti szempontból.
És ahhoz mi kell, hogy egy egyszerű parasztasszony képes legyen kikaparni a gyerekét a biztosnak látszó halálból? Zsigeri őserő, vak zsigeri hit, nem kevés csoda, meg, talán, alkalmanként egy-egy kisfröccs.
Két himnusz az élethez.

Az Élet.történetek.hu sorozat minden darabja egy-egy igaz történeten alapul. A decemberi bemutató után elsőként Szegeden látható előadásban Lengyel Nagy Anna rádiós újságíró történeteit Lázár Kati Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, kiváló művész és Epres Attila Jászai Mari-díjas színész, az Örkény István Színház tagja szólaltatja meg. Az előadás rendezője Keresztes Tamás Jászai Mari-díjas színész és Pelsőczy Réka Jászai Mari-díjas színésznő, rendező – aki a sorozat művészeti vezetője is –, mindketten a budapesti Katona József Színház társulatának tagjai.

Lengyel Nagy Anna rádiós újságíró, a történetek szerzője, egész életében mániákusan gyűjtötte kis emberek nagy történeteit: „Egész életemben gyűjtöttem és a Magyar Rádióban, újságokban, önálló kötetekben, antológiákban publikáltam a történeteket. Mindenhol történeteket kerestem, és meg is találtam őket. Vagy azok találtak meg engem. Negyven éve beszélgetek velük. Civilek, névtelenek, ismeretlenek. Közülünk valók. Negyven éve nem tudok hozzászokni ahhoz a sok csodához, groteszk fintorhoz, tragikumhoz és bölcsességhez, ami egy emberi sorsba belefér.”

Az előadás a Független Színművészetért Alapítvány és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre.
A program a szegedi MASZK Egyesület szervezésében jön létre.

***

„Egész életemben vonzottam a történeteket, és vonzódtam is hozzájuk. Azt hiszem, „történetérzékenynek” születtem, erre nem is kellett képeznem magamat. A történetek szinte besétálnak hozzám. Ha az embernek vannak csápjai, egy-két mondattól gyanút fog, hogy emögött lehet valami. Ezekre az intuíciókra sok mindent alapoztam életemben: a történetek olykor kötetekké álltak össze, máskor lapokban, antológiákban vagy éppen rᬬdiós formában jelentek meg. És bőven akadtak olyanok is, amelyeket még sohasem publikáltam. Most is van egy rovatom a Kossuth rádió Szombat délelőtt című műsorában: apróhirdetésekre válaszolok, amelyeket ötletszerűen választok ki a nagy tömegből, és felhívom a hirdetőt. És akár keréktárcsát akar eladni, akár olaszt tanulni, akár éppen társat keres, a nagyon rövid beszélgetés során mindig nagyon hamar oda lyukadunk ki, hogy ki ő és mi a mögöttes története. Vakrepülés az egész. Néha magam is megdöbbenek, mi minden húzódik meg a keréktárcsa árnyékában. Az emberi tényező a fontos. Ezt kell megvalósítanom négy percben. (…) Azt tudom, hogy kíváncsian és sok csenddel kell fordulni az emberekhez, nem fontos, hogy sokat beszéljek, de közben folyik a metakommunikáció, és nem kell mindig kérdéseket feltenni. Tudatosan kerülöm is a klasszikus interjúsémákat vagy riporterszerepet. Elég lekövetni azt, akivel beszélgetek. Persze azokban, akik megnyílnak, eleve kell hogy legyen belső igény, hogy „nyomot hagyjanak”, enélkül nem lehetne sorsokat ilyen mélységben megjeleníteni.” (Lengyel Nagy Anna)