II. Szegedi Egyetemi Színházi Találkozó
-
II. Szegedi Egyetemi Színházi Találkozó
A Szegedi Egyetemi Színházért Egyesület és a Szegedi Egyetemi Színház társulata többek között azzal a tervvel vág bele idén is az egyetemi színházi találkozó megszervezésébe, hogy hagyományt teremtsünk vele, ugyanakkor az egyetemi színjátszás gazdag szegedi múltjára, jelenére és jövőjére is szeretnénk felhívni a figyelmet. Célunk továbbá az is, hogy az egyetemi színházi fesztivál Szeged kulturális életének színesítéséhez hozzájárulhasson.
A rendezvény másik küldetése, hogy az elkövetkező években is biztosítani tudja a fesztivál létrejöttének körülményeit, hiszen ezentúl terveink között szerepel, hogy minden év tavaszán, márciusban, Szeged lenne az a hely, ahol rendszeresen összejövünk találkozni, egymás munkáit, feladatait, helyzetét megismerni.
A II. Szegedi Egyetemi Színházi Találkozó (SZESZT) továbbra is testvére kíván lenni a Debreceni Egyetemi Színpadi Találkozónak (DESZT), illetve a Janus Egyetemi Színház (JESZ) találkozóinak, egyfajta rendszert is kialakítva ezzel: míg Szeged tavaszi találkozópont lenne, addig Pécs és Debrecen őszi.
A SZESZT tehát lehetőséget biztosít arra, hogy a felsőfokú oktatási intézményekben működő színházi társulatok megismerhessék egymás munkáját, kísérleteit és eredményeit. Emellett természetesen Szeged város színház iránt érdeklődő közönségét is várjuk a találkozóra.
Az előadások egymáshoz közel eső helyszíneken, multifunkcionális térben kerülnek bemutatásra. Idén új helyszínként a ZUG művészeti tetthely, a Szegedi Nemzeti Színház kisszínháza ugyanakkor régi/új játszóhelyünk, a Szegedi Pinceszínház ad otthont az előadásoknak.
A találkozót számos kísérőprogram is tarkítja olyan csoportokkal, akik sok szállal kötődnek hozzánk és olyan plusz helyszínekkel, amelyek fontosak voltak a múltban számunkra -és fontosak mind a mai napig. Szeretnénk ezeket a helyszíneket és programokat is megmutatni a találkozón résztvevőknek.
14:00 Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ): Pintér Béla - A Démon Gyermekei
"A Moszkva Tér neon lámpái kékes fényüket szórják. A Városmajor felől alkonyi harangszó hallik. Előttünk, keresztben hetvenhárom autó haladt el, S a Vérmező hársait lomhán belepte a szürkésfekete por.Mi, ősz szülei egy boldog fiúnak, ki házasodni készül, A Budai Várba tartunk egy gazdagabb családhoz. Ahhoz a lányhoz, kit gyermekünk szeret......"
Kétezerkettő nyarán történt augusztus hó hetedik napján,
Tizennégy óra harminc perckor jelentették a rendőrségen,
Az első kerületi kapitányságon, hogy eltűnt egy asszony a Budai Várból.
Y. Kovácsné- Faragó Zsuzsa, a japán kultúra professzora,
Néprajzkutató és műfordító, a piacra indult hetedike reggel,
De sem a csarnokban, sem otthonában nem látták őt soha többé.
Szereplők:
Nyéki Tamás
Péterffy Andrea
Hadzsy János
Gyekiczki Balázs
Márkos Emese
Kosztolányi József
Rátky László
Nógrádi Claudia
Zenészek: Géczi Gergő, Radvánszky Gábor
Zene: Géczi Gergő és Radvánszky Gábor
Jelmez: Kovács Anna;
Díszlet: Kovács Anna; Hadzsy János; Radvánszky Gábor
Fény-hang: Nahóczki Viktor
Plakátdesign:Tóth Mihály (Majkol)
Asszisztens és Súgó: Vecsernyés Viktória
Rendezőasszisztens: Kondor Alexandra
Rendezte: Varga Norbert
Korhatár 16 év
19:00 Debreceni Egyetemi Színház (DESZíNHÁZ) – Kvazár: Kirké avagy kalandozások a disznóólban
Szereplők – alkotók:
KIRKÉ - Pusztai Luca
HOMÉROSZ - Marczin I. Bence
ODÜSSZEUSZ - Somogyi Tibor
HERMÉSZ - Formanek Csaba
Felhasznált szövegek - Margaret Atwood, Bertolt Brecht, Georg Büchner, Hamvas Béla, Homérosz, Friedrich Nietzsche, Pál apostol, Jean-Paul Sartre, Slavoj Žižek, a Harcosok klubja, valamint a szereplők saját szövegei - alapján írta és rendezte: Formanek Csaba
Az Odüsszeiában fontos állomás Kirké szigete, ahol a nagy hatalmú mágusnő Odüsszeusz társait disznóvá változtatja. Főhősünk isteni segítséggel megmenekül a bajtól, miután Hermésztől ellenszert kap a varázslatra. Azonban hogy társait is visszaváltoztassa, együtt kell hálnia Kirkével, s ez az éjszaka olyan jól sikerül, hogy a görög hajósok még egy kerek évet töltenek a szigeten, az élvezetek mámorában.
Mi történne azonban egy istenektől elhagyott világban, ahol nincs segítség, nincs beavatkozás és nincs ellenszer? Mi történne, ha Odüsszeusz is disznóvá változna, és örök életükre Kirké szigetén ragadnának? Van-e visszaút a disznólétből? Meg lehet-e menteni magunkat és a társakat? S mi ennek az ára? Egyáltalán van-e értelme ezzel próbálkozni, vagy jó nekünk a disznóólban?
Az előadás a mai és az archaikus kor közötti pszichológiai párhuzamot és perspektíva-váltást mutatja be. Kirkét a 21. században Homérosz kuplerájában találjuk örömlányként, ahová megérkezik a politikus Odüsszeusz. A mai történet rétegei alól azonban átszivárog és átfénylik egy mitikus és tudattalan mágikus világ, ahonnan a kirkéi varázs sorsalakító erőként tör fel.
„KIRKÉ - Az istenek magamra hagytak.
HERMÉSZ - Az isten nem vész el, csak átalakul.
KIRKÉ - Mi lett Zeusszal?
HERMÉSZ - Vezérigazgató egy multicégnél.
KIRKÉ - És Apollón?
HERMÉSZ - Divatfotós.
KIRKÉ - És Aphrodité?
HERMÉSZ - Topmodell.
KIRKÉ - És Poszeidón?
HERMÉSZ - Pszichológus.
KIRKÉ - És Pallas Athéné?
HERMÉSZ - Politikai tanácsadó.
KIRKÉ - És Dionüszosz?
HERMÉSZ - Vidámparkot üzemeltet.
KIRKÉ - Mindenki hű maradt a szakmájához.
HERMÉSZ – Te magad is.”