Rák Jóska, dán királyfi

A Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza vendégjátéka

Valahol a rendszerváltás zűrös és zavaros hónapjaiban járunk egy távoli magyar faluban, ahol a helyiek kitalálják, hogy ezentúl nagyobb hangsúlyt fektetnek a kulturális programokra. Egyikőjük már járt a tőlük minden tekintetben távol fekvő Budapesten, ahol még egy színházban is meg¬fordult. Ott látott "valamiféle Omlett" című darabot, elhatározzák hát, hogy a falunapra maguk is színpadra állítják saját verziójukat. A Hamletre esik a választásuk, de a nem túl csavaros észjárású helyiek kedvéért egy leegyszerűsített változatot próbálnak. Ezért elhatározzák, hogy kiemelik a többi falu közül otthonukat és előadják a színdarabot, miközben a címszereplő Rák Jóska a való életben is hasonló áskálódással kénytelen szembenézni, mint az általa alakított hős. Végül a darab rendezése közben összekeveredik Hamlet története a valósággal és a szereplők maguk is átélik a történteket, persze jó tragikomédiához méltón eléggé kifacsart módon.

Büki Lajos, egykori tsz-elnökből nagybirtokos lett, gyanúsan jól jött ki a rendszerváltás okozta kavarodásból, folyton ide-oda áll, ahol éppen több hasznot remél. Kegyeltjét, Pálos Pityut, kinevezte pályázatlehívó polgármesternek, a számlázási csalásokhoz pedig talált egy balek könyvelőt és egy ügyeskedőt Macska Jancsit. A nép, a tsz népe pedig körön kívülről, minden nap tovább és továbbtöltött kocsmabölcselettel szemléli a rendszerátváltoztatást. Ilyen terepen szökken szárba a gondolat, hogy ideje lenne már falunapot rendezni, ott pedig színház is dukál. A szereplők adottak és a megcsömörlött, megalázott falusi magyar-történelem szakos tanár által lebutított, a magyar korszellemhez igazított Hamlet életre kel. A próbafolyamat során fokról fokra bomlanak ki a falu apróbb-nagyobb titkai, stiklijei, a felszín alatt meghúzódó függőségi viszonyai. Vagy így, vagy úgy, de mindenki a hithű kommunistából átvedlett és nemzetivé lett és megtért Büki elvtárs, akarjuk írni Büki úr alárendeltje. Az öngyilkosságba kergetett édesapja történetét felfejtő Rák Jóska, Hamlet próbál meg lázadni a társadalmi rendszereken átívelő feudális viszonyok ellen – természetesen sikertelenül. A Bartók Rák Jóskájában mosolyogva és gyakran vígan nevetve vesszük be az egyre kesernyésebb pirulákat, hiszen kibomlik előttünk egy igazi k.-európai történet, a kudarcos átmenetről, és a megnyomorított sorsokról.

A mulatós tévék világát gyakran megidéző nótatárba szépen belesimulnak a 90-es évek vég¬ének rockslágerei és elmaradhatatlan magyar örökzöldjei.

Amíg Büki elvtárs sokadszor is megszilárdítja hatalmát, Rák Jóska elbukik, kihátrál mellőle szerelme Ágica és az egész közösség is, hiszen vannak dolgok, amelyeken még a rendszerváltoztatások sem módosítanak: a pénz és a hatalom összefonódása örök, amelyet szépen konzervál a bénító közöny és tudatlanság. Rák Jóska sztorija ezen a tájon örök.

A két sztori összemosódik, ami lehetőséget ad arra, hogy Hamlet történetén keresztül lássuk a kilencvenes évek magyar valóságát olyan karakterekkel, akik sokaknak is-merősek lehetnek abból az időből. – bár sokszor a legfájóbb emlékeket karcolja fel, tele van vérbő humorral, játékossággal, egyszerre hív önfeledt nevetésre és közös gondolkodásra múltról, jelenről és önmagunkról.

Szövegkönyv: Háy János
Rendező: Sipos Imre
Látvány: Matyi Ágota

Szereposztás:

Büki Lajos, volt tsz-elnök, jelenleg földbirtokos: Claudius király: Őze Áron

Rák Jóska, falusi legény: Hamlet: Jászberényi Gábor

Pálos Pityu, volt tanácselnök, jelenleg polgármester és vállalkozó: Polonius: Pataki Ferenc

Ágica, Pálos Pityu lánya: Ophelia: Jókai Ági

Mariska, kocsmárosnő: Gertrúd: Lapis Erika

Macska Jancsi, volt tsz-elnökhelyettes, jelenleg vállalkozó: Laertes: Jegercsik Csaba

Kuncze András, jelenleg iskolaigazgató: az előadás rendezője: Szemán Béla

Kovács Tibi, falusi férfi: az előadás magyarázója: Gasparik Gábor

Tomi, helyi paraszt: Kiss Attila

Laci, helyi paraszt: Gulyás Hermann Sándor

Jani, helyi paraszt: Csadi Zoltán

Gabika, helyi paraszt: Tőkés Nikoletta